Történetünk

A nyíregyházi baptista gyülekezet története röviden

Kik a baptisták?

„A baptisták elnevezésüket másoktól kapták, de elfogadták a magukénak. A „baptista” kifejezés bemerítőt jelent, s az Újszövetség eredeti görög szövegéből (baptidzó: bemeríteni, bemártani) származik, utalva arra, hogy a baptisták hitvallás alapján és bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően.” Ez az idézet a Magyarországi Baptista Egyház honlapjáról származik, ahol a baptizmus nemzetközi és magyarországi történetéről többet is lehet olvasni a https://www.baptist.hu/2016/03/kik-a-baptistak/ hivatkozást követve.

Néhány szó a 19. század végi baptista misszióról

Bár az anabaptista mozgalom magyarországi kezdetei egészen 1523-ig vezethetők vissza, a baptista misszió új lendületet 1876-ban kapott, amikor Meyer Henrik hazánkban megkezdte szolgálatát. Budapesten 1896-ban nyílt meg az első baptista kápolna a Wesselényi utcában, mely mindmáig működik.

Ezekkel az előzményekkel összevetve az 1895-ben megalakult nyíregyházi gyülekezet a magyarországi baptista mozgalomban, különösen a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területén és annak közvetlen szomszédságában úttörő szerepet játszott.

A nyíregyházi baptista gyülekezet megalakulása 1895-ben

Az első nyíregyházi baptista Korenkó Kálmánné Tisza Lídia volt, akit 1895 június 15-én merített be Hajdúböszörményben Balogh Lajos lelkipásztor. Ezt követően otthona is megnyílt a misszió számára. Még abban az évben férje is követte őt a hitvalló keresztségben. A Korenkó házaspár otthonában működöt a Nyíregyházi Baptista Gyülekezet 1895-től 1900-ig.

1895-ben érkezett Nyíregyházára Blávics (Vlauvity) József szabósegéd a feleségével, aki korábban a pesti német baptista gyülekezetben gyerekeket tanított, bibliaárusítással is foglalkozott és a missziómunkában több helyen szolgálatot vállalt. Ő a Korenkó házaspárral is felvette a kapcsolatot.

A Nyíregyházi Baptista Gyülekezet 1895-ben alakult meg, felelős lelkipásztora Balogh Lajos, aki akkor a hajdúböszörményi baptista gyülekezetben is lelkipásztori szolgálatban állt. Az első 5 évben a gyülekezetnek 5 tagja volt.

A gyülekezet rendszeres látogatását és lelkigondozását 1895 és 1900 között Szűcs Lajos végezte, aki Hajdúböszörményben lakott. Nagy lelkesedéssel ápolta a növekvő gyülekezetet. A kis gyülekezet sokat szenvedett. Szűcs Lajost sokszor idézték be jegyzők, bírák, csendőrök, lelkészek, presbiterek és kurátorok elé, két alkalommal zárták el Isten ügyéért. Szűcs Lajos később a debreceni gyülekezet lelkipásztoraként folytatta szolgálatát.

A Nyíregyházi Baptista Gyülekezet első imaháza

1900 és 1903 között Fodor Gábor vette át a lelkipásztori szolgálatot. Lakást vásárolt a Víz utcában. E lakás első szobáját imaháznak rendezte be. Ez egy 9 x 5 méteres helyiség volt, két szoba egybenyitásával kialakítva.

A gyülekezet és a vendégek 1901 november 2-án vehették használatba első alkalommal az imaházat annak megnyitó ünnepségén. Az ünnepi istentiszteletet Fodor Gábor tartotta, igehirdetését a 122. zsoltár alapján végezte. Igei szolgálatot végeztek még Tóth Sándor és Szűcs Imre testvérek is. A helyi gyülekezett együtt örültek a vendégek, akik Hajdúböszörményből, Papról, Bezdédről, Györöcskéről, Munkácsról, Bátyuból, valamint szép számmal Nyíregyháza városából érkeztek. A megnyitó ünnepségen három kisgyermek bemutatása is megtörtént, egy leány döntést hozott Jézus Krisztus követése mellett. Az egybegyűltek egészen éjfélig együtt maradtak, nagy öröm volt a szívükben.

Az ezt követő három évben többen csatlakoztak a gyülekezethez. Bemerítés és ezzel együtt tagfelvétel történt 1901-ben (13 fő) és 1903-ban is (12 fő). Mivel több család kivándorolt az Egyesült Államokba, 1903 végén a gyülekezet létszáma 12 fő volt.

Fordulat

1903 végén Fodor Gábor testvér egyészségügyi okok miatt abbahagyta nyíregyházi szolgálatát, Víz utcai házát eladta, és visszaköltözött Hajdúböszörménybe.

Ebben az időszakban a város új vezetést kapott, akik pártfogásukba vették a gyülekezetet, és az ellene irányuló támadásokat megtörték.

1904-től az akkor 20 éves Bertalan Sándor vette át a lelkipásztori szolgálatot. Gyülekezeti munkája mellett említésre méltó az, hogy számos prédikációt és könyvet fordított le német nyelvről magyarra magas színvonalon.

A gyülekezet és lelkipásztora úgy döntöttek, hogy bérelt ingatlanban folytatják a missziót. A Közép u. 7. szám alatti épületet bérelik ki egy jómódú embertől.

Két évig szolgált Nyíregyházán Bertalan Sándor testvér. Ezt követően jelentkezett a teológiai képzésbe, annak befejezése után pedig a kolozsvári gyülekezet hívta meg szolgálni.

A nyíregyházi gyülekezetben Sallay László vette át a lelkipásztori szolgálatot 1906-ban, és egészen 1945-ig vezette, gondozta a közösséget.

A gyülekezet saját imaházának megnyitása 1911-ben

1911 május 16-án a Rózsa u. 7. szám alatt nyílt meg a Nyíregyházi Baptista Gyülekezet imaháza ünnepélyes keretek között. Ez az imaház 150 férőhellyel rendelkezett, alapterülete 60 négyzetméter volt.

A megnyitó ünnepséget az udvaron tartották, mert az imaterem kicsinek bizonyul. Az igehirdetés szolgálatát Nagy Zsigmond újfehértói testvér, majd Sallai László, Szűcs Imre, Balogh Lajos végezték.

Az összejövetel szeretetvendégséggel zárult, majd a testvérek együtt maradtak egészen reggelig.

A nyíregyházi baptista gyülekezet jelenleg (2020) is, immár 109 éve a Rózsa u. 7. szám alatt működik, időközben több alkalommal új épület készült, és több felújítás és fejlesztés is lezajlott.

Mérföldkövek, események 1906-1945

Sallay László testvér utazó missziómunkásként 1906-1918-ig, majd lelkipásztorként 1945-ig szolgált a nyíregyházi baptista gyülekezetben. Szinte minden évben új, bemerítkezett tagokkal bővült a gyülekezet.

1906-ban már működött a vasárnapi iskola Nagy István testvér vezetésével.

1907-ben megalakul a gyülekezet zenekara.

1911 június 15-én a gyülekezet énekkara és zenekara gyalog elment Nyírturára, ahol Sallay László testvér igehirdetésével istentiszteletet tartottak. Nyírturán ápolták Holczer Erzsébet testvérnőt, akinek a bizonyságtétele sok embert megérintett. Az összejövetelen részt vett a település közjegyzője is.

1912 ének és zenekari tanfolyamot tartottak a gyülekezetben.

1914-ben a férfiakat elvitték katonának, 1916-ban Sallay Lászlót, a gyülekezet lelkipásztorát is. Ebben az időszakban a nők álltak helyt Holczer Erzsébet vezetésével, aki harmóniumon is megtanult játszani. Minden összejövetelt megtartottak annak ellenére, hogy a férfiak nem voltak itthon, 30 tagú énekkar és 50-60 tagú vasárnapi iskola működött a gyülekezetben.

1915-1917-ben készült feljegyzések szerint a gyülekezet adakozással támogatott számos ügyet, például a megvakult katonák gyógykezelését, tűzkárosultakat, özvegyeket és árvákat.

1918-ban Sallay László hazatért a katonai szolgálatból, ekkortól lelkipásztori szolgálatra kapott megbízást, amit a gyülekezet nagy örömmel fogadott. Ekkor a taglétszám 100 fő. Ekkor 13 állomáshelyből álló körzet alakult meg, amelynek központja a nyíregyházi baptista gyülekezet lett. A körzet állomáshelyei: Újfehértó, Büdszentmihály, Tiszalök, Dombrád, Ibrány, Tiszabercel, Nagydobos, Nagyvarsány, Nagyecsed, Tiszamogyorós, Pap, Gyüre, Záhony. A körzeti állomások összlétszáma Nyíregyházán kívül 150 fő.

1919 Sallay László családjával Nyíregyházára költözik. 10 gyermekkel áldotta meg őt és feleségét Isten. Türelemmel várták ki a lakáshelyzetükben adódó hiányosságok megoldását.

1920 A gyülekezet megünnepli 25 éves fennállását. Korenkó Kálmán, a gyülekezet egyik első tagja az Úrhoz költözik.

1920-ban megalakul a gyülekezetben a nőegylet.

1922 Új imaház épült a Rózsa u. 7. szám alatt  75 négyzetméter alapterülettel, bemerítő medencével és kényelmes padokkal. A megnyitó ünnepélyen kb. 35 településről 250-300 vendég vett részt. Több énekkar és zenekar is szolgált, szeretetvendégség és reggelig tartó beszélgetések zárták az örömteli összejövetelt. A régi imaházat szolgálati lakássá alakították át.

1922 Statisztikai adatok a nyíregyházi egyházkörzetről, ebből az esztendőből: 26 körzeti állomás, ebből 8 új, 333 gyülekezeti tag, ebből 62 akkor merítkezett be.

1925 december 2. Korenkó Kálmánné testvérnőt, az első nyíregyházi baptista hívőt utolsó útjára kísérte a gyülekezet.

A gyülekezet élete ebben az időszakban igen mozgalmas volt. Ifjúsági találkozók, evangelizációk Nyíregyházán és számos más településen, továbbképzések, énekkari és zenekari találkozók, hálaadó napok, nőegyleti és leány találkozók, hitmélyítő konferenciák, bemerítési ünnepségek, házassági évfordulók megünneplése továbbá számos más esemény jellemezte a gyülekezet életét, szolgálatát.

1932. december 10. Gyermek nap a gyülekezetben.

1936 Misszió körút Szabolcsban.

Sallay László munkatársai: Czine Ferenc, Borbás Sándor, Margitai Lajos, Nagy István, Holczer Erzsébet, Szűcs B. Nagy András, Fábián Miklós, Rózsa Ernő, Holik Andrásné.

1941. október 5. Az új imaház megnyitása, amely a Rózsa u. 7 szám alatt épült az utcafrontra. Az azóta eltelt idő alatt több alkalommal felújításon és fejlesztésen ment keresztül, de jelenleg is ez az épület szolgál a gyülekezet imaházaként.

Nyíregyháza 2.

A második világháború előtti években az anyagyülekezet misszióállomásaként működött egy második baptista gyülekezet Alsópázsit városrészben. Három család lakott azon a környéken, és sok látogató is megjelent az összejöveteleken. Megtérők is voltak. Visszaemlékezés szerint esetenként 70 fő is részt vett az összejöveteleken.

Mérföldkövek, események 1945 után

1945 szeptember 16. A gyülekezet fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. Ekkor iktatták be a lelkipásztori szolgálatba Nyári István testvért.

Nyári István a háború alatt elmaradt ifjúsági munkát újraszervezi, ápolja kapcsolatot az Aliansz mozgalommal, a keresztény felekezetekkel, a gyülekezeti életet felpezsdíti számos ünnepi alkalom megszervezésével és rendezvénnyel. 1952-ben hamis vádak alapján letartóztatják, elítélik, 1 évig volt távol a családjától. Ezalatt 35 kiót fogyott, amnesztiával szabadult, visszatérése után két évig tartott a gyógykezelése. 1958-ban a kondorosi gyülekezet hívta meg lelkipásztorának.

1961-től a baptista közösséget is érintette az egyházi tevékenység szigorú állami ellenőrzése és korlátozása.

1970 Nyíregyházán először tartják meg az ökumenikus imahetet, amelyen a baptista gyülekezet is részt vesz.

1982 A gyülekezetnek 80 úrvacsorázó tagja volt.

1983 Ifjúsági kórus énektanfolyama, hitmélyítő konferencia, ének-zenei ünnepély.

1984 A gyülekezet orgonát építtet, ami összekapcsolódik az ún. kisterem felújításával. A testvérek éjjel-nappal dolgoztak, és nem kevés anyagi áldozatot hoztak ennek érdekében.

1985 A gyülekezet megünnepli fennállásának 90. évfordulóját.

1986 A gyülekezet orgonaavatási ünnepséget rendez. Az orgonán Beharka Pál testvér játszott, és az újpesti énekkar is szolgált, akiket elkísért Révész Benjámin, a Magyarországi Baptista Egyház alelnöke.

1987-89 Pátkai Béla lelkipásztor meghívására Nyíregyházán szolgált Kovács Géza lelkipásztor., a „World of Life” evangelizációs társaság, Bill Wagner, a környékbeli lelkipásztorok. A gyülekezet is több alkalommal tett eleget meghívásoknak a közelben és a távolban is, például Budafokon.

1989-ben Nyíregyházához 12 körzetállomás tartozott: Balkány, Beszterec, Kék, Nyírbogdány, Rakamaz, Székely, Tarcal, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszavasvári, Tokaj, Ibrány, Nagyhalász. Ezek közül négyet minden vasárnap szervezetten, szolgálatokkal látogatott a nyíregyházi gyülekezet. Minden körzetállomásnak volt egy felelőse, akinek feladata volt megszervezni az igei szolgálatot és a körzet rendszeres látogatását kisebb szolgáló csoportok által.

1989 A gyülekezet vezetősége: Pátkai Béla lelkipásztor, Szántó Sándor diakónus, vezetőségi tagok: Barát Imre, Groska József, Márku László, Nagy István, Pintér Béla, Tóth István, Vetési János.

Minden hónap utolsó vasárnapján tartottak női és férfi bibliakört. A fiatal házasok kéthavonta találkoztak azért, hogy a házasságról, gyermeknevelésről tanuljanak, beszélgessenek erről, és imádkozzanak érte.

1989-1992 A gyülekezetnek nem volt lelkipásztora.

Lelkipásztoraink

A gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok és szolgálatuk időszakai a következők voltak:

Balogh Lajosfelelős lelkipásztor 1895 – 1918,

         Szűcs Imre 1985-1900

         Fodor Gábor 1901-1903

         Bertalan Sándor 1904-1906

         Sallay László utazó misszionáriusként 1906-1918

Sallay László 1918 – 1945

Nyári István 1945 – 1958

Fodor János 1959 – 1966

Asztalos Imre 1966 – 1968

Hajnal József 1969 – 1981

Pátkai Béla 1983 – 1989

Vas Ferenc 1992 – 2002

Tóth Zoltán 2003 –2008

Cserés Attila 2009-2015

Papp Dániel 2017-től szolgál a gyülekezetben.